A második világháború kronológiája

 

Előbb egy rövidített, majd utána egy részletebb kronológia olvasható

 

1919. január 18. a párizsi békekonferencia első plenáris ülése
1919. január 19. nemzetgyűlési választások Németországban
1919. február 6. a nemzetgyűlés megnyitása Weimarban
1919. március 2-7. a III. Kommunista Internacionálé megalakulása
1919. április 7.-május 1. Tanácsköztársaság Bajorországban
1919. április 28. a Nemzetek Szövetsége és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapokmányának elfogadása
1919. június 16. - július 5. a Szlovák Tanácsköztársaság fennállása
1919. június 28. a versailles-i béke és a lengyel kisebbségvédelmi szerződés aláírása
1919. augusztus 1. a weimari alkotmány elfogadása
1919. szeptember 10. Ausztria aláírja a saint-germaini békeszerződést
1919. november 27. Bulgária Neuillyben aláírja a békeszerződést
1920. február 24. megalakul a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP)
1920. március 13-16. a Kapp-puccs Németországban
1920. április 26. lengyel támadás kezdete Szovjet-Oroszország ellen
1920. június 4. a trianoni békeszerződés aláírása
1920. augusztus 10. Törökország aláírja a sevres-i békét
1920. augusztus 14. jugoszláv-csehszlovák szövetségi szerződés (a kisantant megalakulása)
1920. augusztus 16. a visztulai csoda - lengyel csapatok megállítják a Vörös Hadsereg előrenyomulását
1921. február 19. francia-lengyel politikai egyezmény
1921. március 3. lengyel-román szövetségi szerződés
1921. március 18. a rigai béke aláírása
1921. március 21. a terményadó bevezetése Szovjet-Oroszországban, a NEP kezdete
1921. április 23. román-csehszlovák szövetségi szerződés (kisantant)
1921. április 27. a német jóvátételeket 132 milliárd aranymárkában állapítják meg
1921. június 7. jugoszláv-román szövetségi szerződés (kisantant)
1921. augusztus 13. az SA (Sturmabteilung) megalapítása
1921. november 12. - 1922. február 6. a washingtoni konferencia a távol-keleti térség rendezéséről
1922. április 6. Sztálint a párt főtitkárává választják
1922. április 10. - május 19. a genovai konferencia
1922. április 16. a rapallói szovjet-német szerződés
1922. június 24. Walther Rathenau német külügyminiszter meggyilkolása
1922. október 10. a görög-török fegyverszüneti szerződés aláírása Mudanyában
1922. október 27-28. a fasiszták bevonulása Rómába (Marcia su Roma)
1922. október 30. III. Viktor Emánuel Mussolinit miniszterelnöknek kinevezi
1922. december 30. a Szovjetunió megalakulása
1923. január 11. francia, belga csapatok megszállják a Ruhr-vidéket
1923. július 24. a török békeszerződés aláírása Lausanne-ban
1923. augusztus 13. Gustav Stresemann az új német kancellár
1923. november 8-9. Hitler müncheni sörpuccsa, betiltják az NSDAP-t, Hitlert letartóztatják
1923. november 15. a Rentenmark bevezetése, az infláció felszámolása Németországban
1923. december 6. a brit Munkáspárt győzelme a parlamenti választásokon
1924. január 21. Lenin halála
1924. január 25. a francia-csehszlovák szövetségi szerződés
1924. április 9. a Jóvátételi Bizottságnak benyújtják a Dawes-tervet
1924. június 10. Matteotti szocialista képviselőt, a szocialista párt főtitkárát meggyilkolják
1924. augusztus 29. a Reichstag elfogadja a Dawes-tervet
1924. november 30. a Ruhr-vidéket elhagyják az utolsó francia és belga alakulatok
1925. február 28. meghal Friedrich Ebert német köztársasági elnök
1925. március 12. meghal Szun-Jat-szen, a Kínai Köztársaság elnöke, a Kuomintang vezetője
1925. április 13. - 1926. május 25. háború tör ki Franciaország és a Rif Köztársaság között
1925. október 5-16. a locarnói konferencia
1925. október 12. szovjet-német kereskedelmi szerződés aláírása
1926. március 4. a trockista régi ellenzék és a leningrádi új ellenzék szövetsége
1926. április 24. barátsági és megnemtámadási szerződés a Szovjetunió és Németország között
1926. május 12. Pilsudski marsall államcsínye Lengyelországban
1926. június 10. francia-román szövetségi szerződés
1926. szeptember 8. Németország belép a Népszövetségbe
1926. december 10. Stresemann német külügyminiszter béke-Nobel-díjat kap
1927. április 5. az olasz-magyar örök barátsági szerződés aláírása
1927. április 12. Csang Kaj-sek államcsínye
1927. április 21. Olaszországban kiadják a Carta del Lavorót, a munka törvénykönyvét
1927. november 14. Zinovjevet és Trockijt kizárják a pártból
1928. május 28. Sztálin bejelenti a teljes kollektivizálást és a kulákság likvidálását
1928. június 20. a jugoszláv parlamentben Radič horvát képviselőt meggyilkolják
1928. augusztus 27. a Briand-Kellogg-paktum aláírása
1928. november 6. Hoover az Egyesült Államok új elnöke
1929. január 6. I. Sándor jugoszláv király diktatúrát vezet be, az állam a Jugoszláv Királyság nevet kapja
1929. február 11. az olasz állam és a Vatikán aláírja a lateráni szerződést
1929. május 30. ismét a brit Munkáspárt győz a választásokon
1929. június 7. a Young-terv kidolgozása
1929. október 24. fekete csütörtök a New York-i tőzsdén, a világgazdasági válság kezdete
1929. december 29. - 1930. január 1. az Indiai Nemzeti Kongresszus határozata a polgári engedetlenségi mozgalomról
1930. január 8. befejeződik a Rajna-vidék határidő előtti kiürítése
1931. szeptember 13. Heimwehr-puccskísérlet Ausztriában
1931. szeptember 18. japán támadás kezdete Mandzsúria ellen
1931. október 11. a harzburgi front megalakulása Németországban
1931. december 11. a Brit Nemzetközösség proklamálása (a westminsteri statútum)
1932. január 7. a Stimson-doktrína meghirdetése
1932. január 25. szovjet-lengyel megnemtámadási szerződés
1932. február 2. megnyílik Genfben a leszerelési konferencia
1932. március 9. Pu-ji volt kínai császárt Mandzsúria köztársasági elnökévé választják (Mandzsukuo japán bábállam)
1932. április 10. Hindenburg birodalmi elnök újraválasztása
1932. június 16. - július 9. jóvátételi konferencia Lausanne-ban
1932. július 22. Németország kivonul a genfi leszerelési konferenciáról
1932. november 8. az amerikai elnökválasztáson a demokrata Roosevelt győz
1932. november 29. francia-szovjet megnemtámadási szerződés
1932. december 11. genfi öthatalmi nyilatkozat Németország fegyverkezési egyenjogúságáról
1933. január 30. Hitler kancellári kinevezése
1933. március 4. Roosevelt elnök hivatalba lépése, a New Deal kezdete
1933. március 5. a Reichstag-választásokon az NSDAP győz
1933. március 24. az ún. felhatalmazási törvény elfogadása, a weimari köztársaság bukása
1933. július 15. négyhatalmi egyetértési és együttműködési szerződés aláírása Rómában Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Németország részvételével
1933. október 14. Németország kilép a Népszövetségből
1934. február 9. a Balkán-paktum létrejötte Görögország, Törökország, Jugoszlávi és Románia részvételével
1934. február 17. háromhatalmi nyilatkozat Ausztria függetlenségéről Londonban Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország részvételével
1934. március 17. olasz-magyar-osztrák tárgyalások után az ún. római jegyzőkönyvek aláírása
1934. június 29-30. a hosszúkések éjszakája Németországban
1934. július 25. náci pucckísérlet Bécsben, Dollfuss osztrák kancellárt meggyilkolják
1934. január 26. német-lengyel megnemtámadási egyezmény
1934. szeptember 18. a Szovjetuniót felveszik a Népszövetségbe
1934. október 9. I. Sándor jugoszláv királyt és Barthou francia külügyminisztert meggyilkolják Marseille-ben
1935. január 7. római francia-olasz egyezmények (február 3-án Nagy-Britannia csatlakozik hozzá)
1935. január 13. a Saar-vidéki népszavazás a Németországhoz csatlakozás mellett dönt
1935. március 15. a francia parlament két évre emeli a hadkötelezettség idejét
1935. március 16. Németországban bevezetik az általános hadkötelezettséget
1935. április 14. a stresai közös nyilatkozat, az angol-francia-olasz együttműködés csúcspontja
1935. május 2. franci-szovjet kölcsönös segítségnyújtási egyezmény
1935. május 16. csehszlovák-szovjet kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírása
1935. június 18. angol-német flottaegyezmény
1935. október 3. Olaszország megtámadja Abesszíniát
1936. március 7. Németország megszállja a Rajna-vidéket
1936. október 25. a német-olasz egyezmény aláírása, a Berlin-Róma-tengely létrejötte
1936. november 25. a német-japán antikomintern paktum aláírása
1937. július 7. Japán megtámadja Kínát
1937. november 6. Olaszország csatlakozik az antikomintern paktumhoz
1938. március 12-13. Anschluss, a németeke megszállják Ausztriát
1938. szeptember 29-30. a müncheni konferencián Németországnak ítélik a Szudéta-vidéket
1938. november 2. az első bécsi döntés
1939. március 14. a független Szlovákia megalakulása
1939. március 15. a németeke bevonulnak Prágába, másnap létrehozzák a Cseh-Morva Protektorátust
1939. március 31. Nagy-Britannia és Franciaország garanciát vállal a lengyel határokra
1939. április 7. Olaszország megszállja Albániát
1939. május 22. Olaszország és Németország megköti az ún. Acélpaktumot a katonai felkészülésről és együttműködésről
1939. augusztus 23. a német-szovjet megnemtámadási szerződés aláírása Moszkvában
1939. augusztus 24. Franciaország fegyveres segítséget ígér Lengyelországnak
1939. augusztus 25. Nagy-Britannia kölcsönös segítségnyújtási szerződést köt Lengyelországgal
1939. szeptember 1. Németország megtámadja Lengyelországot
1939. szeptember 3. Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzen Németországnak
1939. szeptember 17. a Szovjetunió megtámadja Lengyelországot, a lengyel kormány nyugatra menekül
1939. szeptember 27. Varsó elestével befejeződik Lengyelország felosztása
1939. szeptember 28. német-szovjet baráti szerződés és határegyezmény
1939. november 30. a Szovjetunió megtámadja Finnországot
1940. március 12. Finnország békekötésre és területek átengedésére kényszerül
1940. április 9. Németország megtámadja Dániát és Norvégiát
1940. május 10. Németország megtámadja Hollandiát, Belgiumot és Luxemburgot, és támadásba lendül Franciaország ellen
1940. május 10. Churchill kormányt alakít Londonban
1940. május 14. Hollandia kapitulál
1940. május 26. - június 4. a brit-francia haderő evakuálása Dunkerque-ből
1940. május 28. Belgium kapitulál
1940. június 7. a norvég kormány és a király elmenekül az országból, Quisling német bábkormányt alakít
1940. június 10. Olaszország hadat üzen Nagy-Britanniának és Franciaországnak
1940. június 14. a németeke bevonulása Párizsba
1940. június 18. Londonban De Gaulle tábornok vezetésével megalakul a Szabad Franciaország mozgalom
1940. június 22. a francia-német fegyverszünet aláírása
1940. június 28. szovjet bevonulás Besszarábiába és Észak-Bukovinába
1940 augusztusa a Szovjetunióhoz csatolják a balti államokat, Litvániát, Lettországot és Észtországot
1940. augusztus 13. az Anglia elleni légi háború kezdete
1940. augusztus 30. a második bécsi döntés
1940. szeptember 12. olasz támadás Egyiptom ellen
1940. szeptember 15. az angliai csata vége
1940. szeptember 27. Németország, Olaszország és Japán aláírja a háromhatalmi szerződést
1940. október 28. olasz támadás Görögország ellen
1940. december 18. Hitler aláírja a Barbarossa fedőnevű tervet a Szovjetunió elleni hadjáratról
1941. február 14. Líbiába érkezik Rommel Afrika-hadteste
1941. március 25. a jugoszláv kormány csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez
1941. március 27. Jugoszláviában megdöntik a németbarát kormányt
1941. április 6. Németország megtámadja Jugoszláviát és Görögországot
1940. április 10. Horvátország kikiáltja függetlenségét
1941. április 13. Japán és a Szovjetunió semlegességi szerződést köt
1941. június 22. Németország megtámadja a Szovjetuniót
1941. július 12. Nagy-Britannia és a Szovjetunió együttműködési szerződést köt
1941. augusztus 14. meghirdetik az angol-amerikai Atlanti Chartát
1941. szeptember 29. a Szovjetunió csatlakozik az Atlanti Chartához
1941. október Todzsó Hideki lesz Japán miniszterelnöke
1941. december 5-6. Moszkvánál megállítják és visszaszorítják a német csapatokat
1941. december 7. Japán támadás Pearl Harbor ellen
1941. december 8. az USA és Nagy-Britannia hadat üzem Japánnak
1941. december 11. Németország és Olaszország hadat üzen az USA-nak
1942. január 1. Nagy-Britannia, az USA, a Szovjetunió és Kína aláírják az Egyesült Nemzetek Nyilatkozatát
1942. január 20. a Wannsee-konferencián a németek a zsidó-kérdés végső megoldásáról döntenek
1942. június 3-7. a japán flotta veresége a Midway-szigeteknél
1942. október 23. a brit csapatok döntő támadása El-Alameinnél a német-olasz haderő ellen
1942. november 8. a szövetségesek észak-afrikai partraszállása
1942. november 19. Sztálingrádnál szovjet ellentámadás indul
1943. január 13. Hitler meghirdeti a totális háborút
1943. január 14-16. a szövetségesek casablancai konferenciáján elfogadják a feltétel nélküli kapituláció elvét
1943. február 2. a Sztálingrádnál bekerített 6. német hadsereg leteszi a fegyvert
1943. április 13. a németek feltárják a katyni tömegsírokat
1943. április 19.-május 16. a varsói gettó felkelés
1943. május 13. a német-olasz csapatok fegyverletétele Észak-Afrikában
1943. július 5. a kurszki csata kezdete
1943. július 10. a szövetségesek partraszállása Szicíliában
1943. július 25. Mussolini bukása, fordulat Olaszországban
1943. szeptember 8. Olaszország feltétel nélküli fegyverszünetet kér
1943. november 25. a kairói konferencia
1943. november 28.-december 1. a teheráni konferencia
1943. december 12. szovjet-csehszlovák barátsági és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény 1944. június 4. a szövetségesek bevonulnak Rómába
1944. június 6. a normandiai partraszállás
1944. július 20. merénylet Hitler ellen
1944. augusztus 1. - október 2. a varsói felkelés
1944. augusztus 19-25. felkelés Párizsban, a francia csapatok bevonulnak a fővárosba
1944. augusztus 23. a román kiugrás, Antonescu letartóztatása
1944. augusztus 29. Szlovákiában felkelés robban ki
1944. augusztus 30. De Gaulle Ideiglenes Kormányt alakít Franciaországban
1944. október 23-26. a Fülöp-szigeteknél az amerikai flotta döntő győzelmet arat Japán felett
1944. december 21. német offenzíva az Ardennekben
1945. január 1. Lengyelo.ban szovjet támogatással létrejön a baloldali lublini kormányt
1945. január 12. Lengyelországban megindul a szovjet hadsereg döntő offenzívája
1945. február 4-11. a jaltai találkozó
1945. április 12. Roosevelt halála
1945. április 25. az amerikai és szovjet katonák elbai találkozása
1945. április 28. Mussolini kivégzése
1945. április 30. Hitler öngyilkossága
1945. május 2. a szovjet hadsereg elfoglalja Berlint
1945. május 8. Németország kapitulációja
1945. június 26. az ENSZ alapokmányának aláírása
1945. július 17. - augusztus 2. a potsdami konferencia
1945. augusztus 6. atomtámadás Hirosima ellen
1945. augusztus 9. atomtámadás Nagasaki ellen. Aznap a szovjet csapatok Mandzsúriában megtámadják a japán hadsereget
1945. szeptember 2. Japán feltétel nélküli kapitulációja

Részletesebb kronológia

1939

1939 augusztus 31. * Hitler 1. számú hadműveleti utasítása. 
1939 szeptember 1. * Németország hadüzenet nélkül megtámadja Lengyelországot.
1939 szeptember 2. * Olaszország nem hadviselőnek nyilvánítja magát.
1939 szeptember 3. * Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztrália, Új- Zéland és India hadat üzen Németországnak. * Megalakul a brit háborús kabinet.
1939 szeptember 5. * A lengyel csapatok visszavonulnak a Visztula mögé. 
* Az Egyesült Államok semlegesnek nyilvánítja magát.
1939 szeptember 6. * Krakkó elesik.   * Francia csapatok Saarbrücken térségében átlépik a német határt, kb. 8 km mélységben.
1939 szeptember 9. * Lódz eleste.
1939 szeptember 10. * Kanada hadat üzen Németországnak.
1939 szeptember 12. * A brit expedíciós hadsereg első egységei megérkeznek Franciaországba.
1939 szeptember 13. * Franciaországban háborús kormány alakul.
1939 szeptember 14. * Magyarország nem hadviselőnek nyilvánítja magát.
1939 szeptember 17. * A német csapatok a Bugtól nyugatra befejezik a lengyel hadsereg bekerítését.   * Szovjet csapatok benyomulnak Kelet-Lengyelországba.   * Egy német tengeralattjáró elsüllyeszti a brit Courageous anyahajót.
1939 szeptember 22. * Lemberget (Lvov) elfoglalják a szovjet csapatok.
1939 szeptember 23. * Magyarország és a Szovjetunió között helyreáll a diplomáciai kapcsolat.
1939 szeptember 27. * Varsó kapitulál.
1939 szeptember 28. * Német-szovjet barátsági szerződést írnak alá Moszkvában. A határt a Bug folyónál jelölik ki.   * Szovjet-észt kölcsönös segítségnyújtási szerződés.
1939 szeptember 30. * W. Sikorski tábornok vezetésével Párizsban lengyel emigráns kormány alakul.   * A francia csapatokat kivonják a német területekről.   
1939 október 1-2. * Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát a Szovjetunióhoz csatolják.
1939 október 5. * A Szovjetunió kölcsönös segítségnyújtási szerződést erőszakol Lettországra.
1939 október 6. * Kock és Lublin körzetében az utolsó lengyel egységek is leteszik a fegyvert.   * Hitler „békeajánlatot” tesz Nagy-Britanniának és Franciaországnak.
1939 október 8. * Nyugat-Lengyelországot bekebelezi a német birodalom.
1939 október 9. * Hitler hadműveleti utasítása a nyugati offenzívára vonatkozóan.
1939 október 10. * Franciaország elutasítja a német békeajánlatot.   * Szovjet-litván kölcsönös segítségnyújtási szerződés.
1939 október 12. * A brit kormány sem fogadja el Hitler béketervét.
1939 október 14. * G. Prien vezetésével egy német tengeralattjáró Scapa Flow-nál elsüllyeszti a Royal Oak brit csatahajót.
1939 október 19. * Brit-francia-török egyezmény.
1939 október 27. * A szovjetek által megszállt kelet-lengyel területeket Ukrajnához ill. Belorussziához csatolják. 
1939 november 3. * Az Egyesült Államok kongresszusa módosítja a semlegességi törvényt, ezzel lehetőség nyílik fegyverszállításra a hadviselő felek részére (Cash and Carry).
1939 november 8. * Münchenben bombamerényletet kísérelnek meg Hitler ellen.
1939 november 30. * Szovjet csapatok hadüzenet nélkül megtámadják Finnországot.   
1939 december 13. * A La Plata torkolatánál tengeri csata brit egységek és a német Admiral Graf Spee páncéloshajó között. A súlyosan sérült német hajó 17-én Montevideoban elsüllyeszti önmagát. december 14. * A finn konfliktus miatt a Népszövetség kizárja tagjai sorából a Szovjetuniót.

 1940

1940 január 5-8. * Suomussalminál a finn csapatok súlyos vereséget mérnek a szovjetekre.
1940 január 16. * Hitler tavaszra halasztja a nyugati támadást
1940 január 27. * Megkezdődik a Norvégia és Dánia elleni agressziós terv (Weserübung-terv) kidolgozása.
1940 február 1-3. * Sikertelen szovjet offenzíva a Mannerheim-vonal ellen.
1940 február 11. * Német-szovjet gazdasági egyezmény.
1940 február 11-13. * A szovjetek egy újabb támadás során áttörik a Mannerheim-vonalat.
  
  
1940 március 8. * Finn delegáció Moszkvában tárgyalásokat kezd a fegyverszünetről.
1940 március 12. * Moszkvában aláírják a szovjet-finn fegyverszünetet. Finnország kb. 50 ezer km2 területet veszít.
1940 március 18. * Hitler – Mussolini találkozó a Brenner-hágónál. Mussolini kinyilvánítja Olaszország készségét a hadbalépésre.
1940 március 20. * E. Daladier lemondása után P. Reynaud alakít kormányt Franciaországban.
1940 március 28. * Franciaország és Nagy-Britannia bejelentik, hogy nem kötnek különbékét.
  
  
1940 április 9. * Németország megtámadja Dániát és Norvégiát. A dánok harc nélkül megadják magukat, Norvégia ellenáll.
  * Oscarsborgnál egy norvég üteg egyetlen lövéssel megbénítja a német Blücher nehézcirkálót, amely torpedótalálatok következtében elsüllyed.
1940 április 10-13. * Brit-német tengeri ütközet Narviknál, súlyos német vereséggel.
1940 április 14-17. * Brit és francia csapatok szállnak partra Norvégiában.
1940 április 27. * Himmler parancsa nyomán koncentrációs tábort létesítenek a lengyelországi Auschwitzban (Oswiecim).
1940 április 28. * Brit csapatok elfoglalják Narvikot.
  
  
1940 május 5. * A norvég kormány Londonba menekül.
1940 május 7. * A németek befejezik Közép- és Felső-Norvégia meghódítását.
1940 május 10. * A britek elfoglalják Izlandot és a Feröer-szigeteket.
  * Német csapatok (megsértve Belgium, Hollandia és Luxemburg semlegességét) megkezdik a nyugati offenzívát.
  * Chamberlain brit miniszterelnök lemond, utóda Winston Churchill.
1940 május 13. * Német csapatok átkelnek a Maas (Meuse) folyón, Namur és Sedan között.
  * Dinant és Liege eleste.
május 14. * Bombatámadás Rotterdam ellen. 900 halott.
május 15. * Hollandia kapitulál. Londonban holland emigráns kormány alakul.
május 16-17. * A britek bombázzák a Ruhr-vidéket. Megkezdődik a stratégiai légiháború Németország ellen.
május 17. * A németek elfoglalják Brüsszelt.
május 18. * Antwerpen és Ostende is német kézre kerül.
május 19. * M. Weygand lesz a francia-brit haderő főparancsnoka a 16-án lemondott M. Gamelin helyett.
május 20. * A németek páncélos egységei elérik a Somme torkolatát, ezzel kettévágják a szövetséges csapatokat.
május 22. * Churchill és Weygand részvételével haditanácsot tartanak Vincennes-ben.
május 24. * Hitler Dunkerque előtt leállítja a német támadást.
május 27. * Megkezdődik a Dynamo-hadművelet, a szövetséges csapatok evakuálása Dunkerque-ből.
május 28. * Belgium feltétel nélkül kapitulál, a kormány Londonba menekül.
  
  
június 3. * Mussolini közli Hitlerrel hadba lépési szándékát.
június 4. * Véget ér Dunkerque kiürítése.
június 5. * Új német offenzíva Franciaországban. A Weygand-vonal áttörése a Somme és az Aisne folyóknál.
június 8. * A britek kiürítik Narvikot.
június 9. * Rouen bevétele.
  * Norvégia kapitulációja.
június 10. * Olaszország hadüzenete Nagy-Britanniának és Franciaországnak.
  * Norvégiában Quisling alakít kormányt.
június 11. * Olaszország megtámadja Franciaországot.
  * A francia kormány Tours-ba települ.
június 14. * A németek bevonulnak Párizsba.
június 15. * Német katonai parádé Párizsban.
  * A németek áttörik a Maginot-vonalat. Verdun eleste.
  * Litvániát elfoglalják a szovjet csapatok.
június 16. * Reynaud francia miniszterelnök lemond.
  * A németek elérik a Loire-t.
június 17. * Franciaországban Pétain marsall alakít kormányt, és fegyverszünetet kér.
  * A Szovejtunió megszállja Észt- és Lettországot.
június 18. * Hitler – Mussolini megbeszélés Franciaország további sorsáról.
  * Londonban Charles de Gaulle bejelenti a harc folytatását.
június 20. * A franciák Olaszországtól is fegyverszünetet kérnek.
június 21. * Lyon eleste.
  * Olasz hadműveletek Franciaországban.
június 22. * Compiegne-ben Franciaország feltétel nélkül leteszi a fegyvert a németek előtt.
június 24. * Rómában aláírják az olasz-francia fegyverszünetet.
június 26. * A Szovjetunió ultimátumot intéz Romániához Besszarábia és Észak-Bukovina átadása érdekében.
június 28. * A román kormány eleget tesz a szovjet követeléseknek.
  * A brit kormány elismeri a de Gaulle vezette Szabad Franciák Nemzeti Bizottságát.
  
  
július 3. * Brit haditengerészeti egységek Oranban megtámadják a francia flottát, súlyos veszteségeket okozva.
július 4. * A Pétain-kormány megszakítja Nagy-Britanniával a diplomáciai kapcsolatokat.
július 9. * Brit-olasz tengeri ütközet Punta Silónál.
július 10. * Teleki Pál magyar miniszterelnök Münchenben Hitlerrel tárgyal.
  * Az első nagyszabású német légitámadás Anglia ellen.
július 11. * Pétain teljhatalmat kap. A francia kormány Vichy-be költözik.
július 16. * Hitler 16. sz. hadműveleti utasítása az Anglia elleni partraszállásra (Seelöwe-terv).
július 19. * Hitler „utolsó békeajánlata” Nagy-Britanniának.
július 31. * A Führer titkos utasítást ad a Szovjetuinó elleni támadási terv kidolgozására.
  
  
augusztus 1. * Hitler 17. sz. hadműveleti utasítása. Megkezdődik az angliai csata. [Dowding] [Göring]
augusztus 3. * Litvánia a Szovjetunió tagállama lesz.
augusztus 4-17. * Olasz csapatok elfoglaják Brit-Szomáliát.
augusztus 5. * Lettországot bekebelezi a Szovjetunió.
augusztus 6. * Észtország is szovjet tagállam lesz.
augusztus 13. * Sorozatos német légitámadások Anglia ellen.
augusztus 16. * Turnu Severinben román-magyar tárgyalások kezdődnek. A megbeszélések 24-én eredménytelenül érnek véget.
augusztus 17. * Hitler meghirdeti a korlátlan tengeralattjáró háborút.
augusztus 20. * Nagy-Britanniában kihirdetik az ostromállapotot.
augusztus 25. * Az első brit légitámadás Berlin ellen.
augusztus 30. * A második bécsi döntés: Észak-Erdély és a Székelyföld Magyarországhoz kerül.
  
  
szeptember 2. * Brit-amerikai szerződés: 50 régi típusú rombolóért cserébe az amerikaiak nyugat-indiai támaszpontokat kapnak.
szeptember 4. * Hitler beszédében angliai inváziót ígér.
  * I. Antonescu lesz az új román miniszterelnök.
szeptember 6. * Horthy Miklós kormányzó bevonul Nagyváradra.
  * Károly román király lemond fia, Mihály trónörökös javára.
szeptember 7. * A craiovai egyezmény értelmében Románia átengedi Dél-Dobrudzsát Bulgáriának.
szeptember 13. * Olasz támadás indul Egyiptom ellen.
szeptember 14. * Vasgárdista államcsíny Romániában.
szeptember 15. * Óriási légi ütközet Anglia felett (az „angliai csata napja”). [Hurricane] [Me-109] [Spitfire]
szeptember 16. * Az olaszok elfoglalják Sollumot és Sidi Barranit.
szeptember 22. * Japán és a Vichy-kormány megállapodása indokínai támaszpontok japán kézbe vételéről.
szeptember 27. * Berlinben Németország, Olaszország és Japán aláírják a háromhatalmi egyezményt.
  
  
október 8. * Magyarországon keresztül német csapatok vonulnak be Romániába.
október 12. * A Führer tavaszra halasztja az angliai inváziót.
október 23. * Hitler – Franco találkozó Hendaye-ben. Spanyolország kinyilvánítja, hogy nem lép be a háborúba.
október 24. * Montoire-ban Hitler és Pétain a britek elleni együttműködésről tárgyalnak.
október 28. * Olasz támadás Görögország ellen.
  * Hitler – Mussolini találkozó Firenzében.
október 29. * Brit bejelentés a görögök megsegítéséről.
  * Jugoszlávia semlegesnek nyilvánítja magát az olasz-görög konfliktusban.
  
  
november 2-3. * Görög ellentámadás, amely visszaveri az olaszokat.
november 3. * Brit csapatok érkeznek Görögországba.
  * Hitler eldönti, hogy beavatkozik a görögországi harcokba.
november 5. * F.D. Roosevelt-et harmadszor is elnökké választják.
november 11. * Németellenes tüntetés Párizsban.
november 11-12. * Brit-olasz tengeri összecsapás Taranto térségében. Az olaszok súlyos veszteségeket szenvednek. [Conte di Cavour]
november 12-15. * Molotov szovjet külügyminiszter Berlinben tárgyal.
november 14-15. * Heves légitámadások Coventry ellen. A várost lerombolja a Luftwaffe.
november 14-22. * A görögök ellentámadásba mennek át, mely során kiverik az olaszokat Görögországból.
november 20. * Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
november 23. * Románia csatlakozása a háromhatalmi egyezményhez.
november 24. * Szlovákia csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
  
  
december 6. * Badoglio marsall lemond, utóda Cavallero tábornok.
december 7. * Canaris tengernagy, az Abwehr vezetője Spanyolországban tárgyal.
december 9. * Wavell tábornok vezetésével a britek ellentámadást indítanak Egyiptomban.
december 11. * Brit csapatok visszafoglalják Sidi Barranit.
december 12. * Belgrádban Jugoszlávia és Magyarország örök barátsági szerződést kötnek.
december 13. * Hitler 20. sz. hadműveleti utasítása a Görögország elleni támadásra (Marita-terv).
  * Laval menesztése.
december 16. * Wavell seregei elérik Sollumot.
december 18. * Hitler 21. sz. hadműveleti utasítása: támadási előkészületek a Szovejtunió ellen (Barbarossa-terv).
december 19. * Az olaszok német péncélosokat kérnek segítségül Afrikában.
december 22. * A. Eden lesz a brit külügyminiszter.
december 29. * Roosevelt a rádióban bejelenti, hogy országa a „demokrácia arzenálja” lesz.
 
1 9 4 1

január 1-2. * Légitámadások Bréma ellen.
január 5. * A britek Líbiában elfoglaják Bardia városát, és 45 ezer olasz foglyot ejtenek.
január 11. * Hitler 22. sz. hadműveleti utasítása: német segítségnyújtás Olaszországnak.
január 18-20. * Hitler – Mussolini tárgyalások Berchtesgadenben.
január 20-23. * A Vasgárda sikertelen puccskísérlete Romániában
január 22. * Tobruk brit kézre kerül.
január 27. * Meghal Csáky István külügyminiszter. Utóda február 4-től Bárdossy László.
  
  
február 6. * Benghazit elfoglaják a britek. A 10. olasz hadsereg megsemmisül.
február 10. * Az Egyesült Államok kongresszusa elfogadja a kölcsönbérleti törvényt (lend-lease bill), amely március 11-én lép életbe.
február 11. * Az első német alakulatok megérkeznek Tripoliba.
február 12. * Megalakul a Német Afrikahadtest. Parancsnoka Erwin Rommel.
február 14. * Nagy-Britannia megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Romániával.
február 24. * A britek támadást indítanak Abesszínában.
  
  
március 1. * Bulgária csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
március 2. * A németek bevonulnak Bulgáriába.
március 4. * Nagy-Britannia megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Bulgáriával.
március 5. * Hitler 24. sz. hadműveleti utasítása a Japánnal való katonai együttműködésről.
március 7. * Brit csapatok érkeznek Görögországba.
március 20. * Moszkvában 1848-as honvédzászlókat adnak át a magyar követnek.
március 24. * A németek elfoglaják El-Agheliát.
március 25. * Jugoszlávia csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
március 26-29. * Brit-olasz tengeri csata a Matapan-foknál. Az olaszok súlyos veszteségeket szenvednek.
március 27-29. * Német-japán megbeszélések Berlinben.
március 27. * Hitler 25. sz. hadműveleti utasítása Jugoszlávia megtámadásáról.
  * Katonai puccs Belgrádban. Pál régens lemond, II. Péter lesz a király.
március 30. * Budapesten magyar-német megállapodás a Jugoszlávia elleni közös hadműveletekről.
  
  
április 2. * Részleges mozgósítás Magyarországon.
április 3. * Teleki Pál miniszterelnök öngyilkos lesz. Utóda Bárdossy László.
  * Németbarát puccs Irakban.
  * Churchill üzenete Sztálinnak a Szovjetunió ellen várható német támadásról.
április 4. * Olasz-német egységek visszafoglalják Benghazit.
április 6. * Német támadás Jugoszlávia és Görögország ellen. Belgrád bombázása.
  * A britek beveszik Addis Abebát.
április 7. * Jugoszláv légitámadások Szeged és Pécs ellen.
április 10. * A németek elfoglalják Zágrábot. Horvátország kikiáltja függetlenségét.
  * Rommel csapatai elérik az egyiptomi határt.
április 11. * Magyar hadmozdulatok kezdődnek Jugoszlávia elen.
április 12. * Német csapatok elfoglalják Belgrádot.
  * A magyar egységek beveszik Zombort és Szabadkát.
április 13. * A Szovjetunió és Japán megnemtámadási szerződést kötnek Moszkvában.
április 17. * Jugoszlávia kapitulációja.
április 19. * Bolgár csapatok vonulnak be Macedóniába.
április 20-23. * A görög csapatok leteszik a fegyvert.
április 24. * Hitler – Horthy találkozó Mönichkirchenben.
április 24-29. * A britek kivonulnak Görögországból.
április 25. * Hitler 28. sz. hadműveleti utasítása Kréta elfoglalásáról.
április 27. * A németek bevonulnak Athénba.
  
  
május 5. * Hailé Szelasszié bevonul Addis Abebába.
május 10. * Rudolf Hess Nagy-Britanniába repül.
május 15. * A Barbarossa-terv megkezdésének első kitűzött időpontja.
május 20. * Német ejtőernyős akció Kréta ellen.
május 24. * A Bismarck csatahajó elsüllyeszti a Hood-ot.
május 27. * Brit haditengerészeti egységek a tenger fenekére küldik a Bismarckot.
május 31. * A britek bevonulnak Bagdadba.
  
  
június 6. * Hitler titkos parancsa az elfogott szovjet politikai biztosok kivégézéséről (Komissarbefehl).
június 15. * Horvátország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
június 19. * Brit offenzíva Eritrea ellen.
június 21. * Hitler levélben közli Mussolinivel a Szovjetunió elleni támadási szándékát.
június 22. * Németország hadüzenet nélkül megtámadja a Szovjetuniót.
  * Olaszország és Románia hadat üzen a Szovjetuniónak.
június 23. * Szlovákia hadat üzen a Szovjetuniónak.
június 25. * Finnország hadat üzen a Szovjetuniónak.
június 26. * Ismeretlen hovatartozású repülőgépek Kassát bombázzák. 32 halott.
június 27. * Magyarország hadat üzen a Szovjetuniónak.
június 28-29. * Német és román katonai egységek pogromot rendeznek Iasiban. Az áldozatok száma 8 ezernél is több.
június 30. * Moszkvában megalakul az Állami Honvédelmi Bizottság. Vezetője J. V. Sztálin.
  * A Vichy-kormány megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval.
  
  
július 1. * A németek elfoglalják Rigát.
július 3. * Sztálin rádióbeszédében általános ellenállásra szólítja fel a népet és partizánháborút hirdet.
július 7. * A jugoszláv kommunisták J. Broz (Tito) vezetésével fegyveres felkelést indítanak a németek ellen.
  * Amerikai tengerészgyalogosok szállnak partra Izlandon.
július 8. * Hitler kijelenti, hogy Moszkvát és Leningrádot le akarja törölni a föld színéről.
július 9. * A német csapatok megsemmisítik a szovjet Nyugati Front csapatainak zömét.
  * A német és az olasz kormány bejelenti a jugoszláv állam megszüntét.
július 10. * A németek megszállják Észtországot.
július 12. * Szovjet-brit kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírása Moszkvában.
július 16. * Szmolenszk eleste.
július 18. * A londoni csehszlovák kormány egyezményt köt a Szovjetunióval.
július 30. * A Szovjetunió felveszi a diplomáciai kapcsolatokat a londoni lengyel kormánnyal.
  * Magyar csapatok átkelnek a Bug folyón.
  
  
augusztus 1. * Nagy-Britannia és Finnország megszakítja diplomáciai kapcsolatait.
augusztus 5. * Német győzelem a szmolenszki katlancsatában.
augusztus 7. * Sztálin lesz a szovjet fegyveres erők főparancsnoka
augusztus 9-12. * Roosevelt – Churchill találkozó az Argentia-öbölben. 12-én elfogadják az Atlanti Chartát.
augusztus 19. * A magyar gyorshadtest bevonul Krivoj Rogba.
augusztus 21. * A németek Franciaországban bevezetik a túszrendszert.
augusztus 25. * Brit és szovjet egységek megszállják Iránt.
augusztus 27. * Kamenyec-Podolszkban két napon át tartó öldöklésben német SS katonák kb. 16 ezer, Magyarországról kitelepített zsidót mészárolnak le.
augusztus 28. * Amerikai-japán tárgyalások indulnak.
  
  
szeptember 3. * Auschwitzban első alkalommal használják a Ciklon B ciángázt foglyok elpusztítására.
szeptember 8. * A németek elérik a Névát. Megkezdődik Leningrád ostroma.
szeptember 19. * A németek beveszik Kijevet.
szeptember 29. * A Szovjetunió csatlakozik az Atlanti Chartához.
  * A Kijev melletti Babij Jarnál 33 ezer zsidót ölnek meg a németek. A mészárlás másnap estig tart.
  
  
október 2. * A németek megkezdik a Tájfun-hadműveletet, melynek célja Moszkva elfoglalása.
október 3. * Orel eleste.
október 11. * A magyarok elérik a Donyec folyót.
október 16. * Német-román csapatok elfoglalják Odesszát.
október 18. * Tojo vezetésével új japán kormány alakul.
október 19. * Moszkvában kihirdetik az ostromállapotot.
október 25. * A németek beveszik Harkovot.
  
  
november 2. * Kurszk német kézre kerül.
november 5. * Szevasztopol ostromának kezdete.
november 7. * Moszkvában a Vörös Téren megtartják a hagyományos dísszemlét.
november 13. * Az U-81 német tengeralattjáró elsüllyeszti a brit Ark Royal repülőgép-hordozót.
november 15. * Átmeneti szünet után a németek folytatják Moszkva ostromát.
november 18. * A britek támadásba lendülnek Észak-Afrikában.
november 21. * Rosztov német kézen.
november 22. * A Ladoga-tavon megnyílik az „élet útja”.
november 28. * A szovjetek visszafoglalják Rosztovot.
  
  
december 5. * A Vörös Hadsereg ellentámadást indít Moszkvánál.
december 7. * Japán hadüzenet nélkül megtámadja az amerikai támaszpontot Pearl Harbornál.
  * Anglia hadat üzen Finnországnak, Magyarországnak és Romániának.
  * Hitler „Nacht und Nebel” rendelete.
december 8. * Japán hadat üzen az USA-nak, Nagy-Britanniának, Kanadának és Ausztráliának.
  * Kína hadat üzen Japánnak, Németországnak és Olaszországnak.
december 9. * A japánok elfoglalják Bangkokot.
december 10. * A japánok elsüllyesztik a brit Prince of Wales és Repulse csatahajókat.
  * Japán csapatok elfoglalják Guam szigetét.
december 11. * Németország és Olaszország hadat üzennek az USA-nak.
  * Német-olasz-japán közös hadviselésre vonatkozó egyezmény.
december 12. * Magyarország és Románia hadat üzennek az USA-nak.
  * India hadat üzen Japánnak.
december 13. * Rommel ellentámadása Észak-Afrikában.
  * Bulgária hadat üzen az USA-nak és Nagy-Britanniának.
december 17. * Rooseveltet rendkívüli hatalommal ruházza fel a kongresszus.
december 19. * Hitler átveszi a szárazföldi erők közvetlen főparancsnokságát.
december 22. * Churchill Washingtonba utazik (Arcadia-konferencia).
  * A japánok partra szállnak a Fülöp-szigeteken.
december 24. * A britek elfoglalják Benghazit.
december 25. * Hongkong japán kézre kerül.
 
1 9 4 2

január 1. * Washingtonban közzéteszik az Egyesült Nemzetek Nyilatkozatát.
január 2. * A japánok elfoglalják Manilát.
január 4. * Dél-Bácskában magyar csapatok „partizánvadászat” címén szerb polgárokat gyilkolnak meg Zsablyán és Csurgón.
január 11. * A japánok elfoglalják Kuala Lumpurt, valamint támadást indítanak Indonézia ellen.
január 18. * Német-olasz-japán katonai egyezményt írnak alá Berlinben.
január 20. * Az ún. Wannsee-konferencián R. Heydrich, az RSHA vezetője körvonalazza a „végső megoldást”, azaz az európai zsidóság megsemmisítésére vonatkozó tervet.
január 21. * Rommel offenzívát indít Kirenaika visszavételére.
  * Újvidéken magyar csapatok három napon keresztül gyilkolják a helyi szerb és zsidó lakosságot.
január 28. * Bengázi német-olasz kézen.
január 31. * A japánok elfoglalják a Malakka-félszigetet.
  
  
február 1. * Norvégiában megalakul a Quisling vezette kormány.
február 2. * Az amerikai Stilwell tábornok lesz Csang Kaj-sek katonai tanácsadója.
február 8. * Az amerikaiak feladják Guadalcanalt.
február 12. * A Scharnhorst és a Gneisenau német csatacirkálók és a Prinz Eugen nehézcirkáló áttörnek a La Manche-csatornán.
február 14. * Lengyelországban megalakul a Honi Hadsereg (Armia Krajowa).
február 15. * Szingapúr eleste.
február 19. * Horthy Istvánt kormányzóhelyettessé választják.
február 23. * Washingtonban aláírják az amerikai-brit kölcsönbérleti (lend-lease) egyezményt.
február 24. * Mozgósítják a 2. magyar hadsereget.
február 28. * Japán partraszállás Jáván.
  
  
március 7. * Rangoon japán kézen.
március 10. * Megalakul a Kállay Miklós vezette kormány.
március 15. * Háborúellenes tüntetés a budapesti Petőfi szobornál.
  
  
április 5. * Hitler 41. sz. hadműveleti utasítása a nyári hadműveletekre a szovjet fronton.
április 11. * Megkezdődik a 2. magyar hadsereg kiszállítása a frontra.
április 18. * A Hornet amerikai anyahajóról felszálló B-25-ösök Tokiót bombázzák.
április 29-30. * Hitler – Mussolini találkozó Berchtesgadenben. Témája : offenzíva Észak-Afrikában.
  
  
május 4-8. * Japán-amerikai tengeri csata a Korall-tengeren, egyik fél sem mondhatja győztesnek magát.
május 9. * Szovjet támadás Donyec térségében.
május 15. * A németek elfoglalják Kercset.
május 17. * Német ellentámadás indul Ukrajnában.
május 26. * Brit-szovjet szövetségi szerződést kötnek Londonban.
  * Rommel csapatai Líbiában támadásba mennek át.
május 27. * Prágában merényletet követnek el R. Heydrich ellen, aki június 4-én belehal sérüléseibe.
május 28. * Német győzelem a harkovi katlancsatában.
május 30. * Moszkvában megalakul a Partizánmozgalom Központi Törzse.
május 30-31. * Ezer brit bombázó támadja Köln városát.
  
  
június 3-7. * A fordulat kezdete a Csendes-óceánon: Midway mellett az amerikaiak súlyos csapást mérnek a japán flottára.
június 5. * Az USA hadat üzen Magyarországnak, Romániának és Bulgáriának.
június 9-10. * Heydrich halálát megbosszulandó a németek elpusztítják a csehországi Lidicét.
június 21. * Tobruk német kézre kerül.
június 23. * Rommel csapatai átlépik az egyiptomi határt.
június 28. * A nyári német támadás kezdete a keleti fronton.
június 30. * A németek elérik El-Alameint.
  
  
július 1. * Német és román csapatok 250 napi ostrom után elfoglalják Szevasztopolt.
július 3-10. * Az első el-alameini csata: sikertelen német áttörési kísérlet.
július 4. * W. Sikorski tábornok repülőszerencsétlenség áldozata lesz.
július 6. * A magyar csapatok előörsei elérik a Dont.
július 17. * Megkezdődik a volgai csata.
július 23. * A németek újra elfoglalják Rosztovot.
július 26. * Német támadás indul, a cél a Kaukázus.
  
  
augusztus 7. * A 8. angol hadsereg új parancsnoka Bernard Montgomery.
augusztus 9. * Krasznodar eleste.
augusztus 12. * Churchill Moszkvában tárgyalásokat kezd Sztálinnal.
augusztus 17. * Sikertelen brit-kanadai partraszállás Dieppe-nél.
augusztus 20. * Horthy István kormányzóhelyettes az orosz fronton halálos repülőbalesetet szenved.
augusztus 21. * Német zászló az Elbruszon, a Kaukázus legmagasabb csúcsán.
augusztus 22. * Brazília hadat üzen Németországnak és Olaszországnak.
augusztus 26. * Zsukov tábornokot kinevezik Sztálin helyettesévé.
  
  
szeptember 4. * Az első légitámadás Budapest ellen.
szeptember 10. * A Kaukázusban elakad a németek támadása.
  * A németek Sztálingrádtól délre is elérik a Volgát.
  
  
október 9. * Rendelet a Vörös Hadsereg reformjáról. Megszüntetik a politikai biztosok intézményét.
október 18. * Hitler kiadja hírhedt kommandóparancsát.
október 22. * Dwight Eisenhower lesz az észak-afrikai szövetséges csapatok főparancsnoka
október 23. * Montgomery támadásba lendül El-Alameinnél.
október 27. * Japán-amerikai tengeri ütközet Santa Cruznál.
  
  
november 4. * Rommel visszavonulási parancsot ad ki.
november 8. * Torch-hadművelet: szövetséges partraszállás Észak-Afrika nyugati részén.
november 9. * A németek hídfőállást létesítenek Tuniszban.
november 10. * Az amerikaiak beveszik Casablanca és Oran városát.
november 11. * A németek bevonulnak Vichy-Franciaország területére.
  * Végső német roham Sztálingrád ellen.
november 13. * A brit csapatok elfoglalják Tobrukot.
  * Eisenhower – Darlan egyezmény Észak-Afrikáról.
november 14. * Német partraszállás Tuniszban.
november 19. * Támadásba lendül a szovjet Délnyugati és Doni Front.
november 20. * Offenzíva a Sztálingrádi Fronton is.
  * Bengazi brit kézre kerül.
november 23. * Kalacsnál bezárul a gyűrű Sztálingrád körül.
november 27. * A németek Toulonban megtámadják a francia flottát, amely elsüllyeszti önmagát.
  
  
december 16. * Hitler rendelete a partizánok elleni harcról.
  * A Délnyugati Front újabb offenzívája.
december 21. * Elakad a Sztálingrádnál bekerített csapatok felmentésére indított német támadás.
december 24. * Algírban meggyilkolják Darlan tengernagyot. Utóda Giraud tábornok.
december 28. * A németek megkezdik a visszavonulást a Kaukázusból.
  
  
 1 9 4 3

január 10. * Megkezdődik a „Kalco”-hadművelet, a Sztálingrádnál bekerített német hadsereg felszámolása.
január 12. * Szovjet ellentámadás Leningrád térségében.
  * A szovjet Voronyezsi Front offenzívájának megindulása. A 2. magyar hadsereg katasztrófájának kezdete.
január 13. * Németországban bevezetik az általános munkakötelezettséget.
január 14. * A casablancai konferencia kezdete. Churchill és Roosevelt mellett de Gaulle és Giraud is részt vesznek a megbeszéléseken.
  * A szovjet csapatok Urivnál áttörik a magyar védelmet.
január 16. * Irak hadat üzen Németországnak.
január 18. * A szovjet csapatok rést nyitnak a leningrádi blokádon.
január 22. * A szovjetek utolsó rohamot indítanak Sztálingrádnál.
január 23. * Az angolok elfoglalják Tripolit.
január 24. * A 2. magyar hadsereget kivonják az arcvonalból. Jány Gusztáv vezérezredes kiadja nevezetes hadparancsát.
január 25. * Szovjet csapatok elfoglalják Voronyezst.
január 26. * Sztálingrádnál kettévágják a német erőket.
január 27. * Amerikai B-17-esek első légitámadása németországi célpontok (Wilhelmshaven) ellen.
január 30. * A lemondott Raeder helyett Dönitz lesz a német haditengerészet új főparancsnoka
január 31. * Seydlitz tábornok kapitulál Sztálingrádban.
  
  
február 1. * Paulus tábornagy fogságba esik.
február 2. * A 6. német hadsereg utolsó erői is megadják magukat Sztálingrádnál. 90 ezer katona esik fogságba.
február 3. * Németországban 4 napos nemzeti gyászt rendelnek el.
február 5. * Mussolini leváltja vejét, Ciano külügyminisztert.
február 8. * Szovjet csapatok beveszik Kurszk városát.
február 9. * Hosszú harcok után az amerikaiak elfoglalják Guadalcanalt.
február 14. * Rommel sikeres támadása Afrikában, a Kasserine-hágónál.
  * Rosztov szovjet kézre kerül.
február 16. * A szovjetek beveszik Harkovot.
február 18. * Goebbels meghirdeti a „totális háborút”.
február 19. * Német ellentámadás indul a szovjetek Déli Frontja ellen.
február 27. * Angol kommandósakció a norvégiai Vermorkban lévő nehézvízüzem ellen.
  
  
március 2. * Tengeri ütközet a Bismarck-szigeteknél. Az amerikaiak elsöprő győzelmet aratnak a japánok felett.
március 9. * Rommel betegszabadságra megy, utóda von Arnim vezérőrnagy.
március 16. * A szövetségesek támadásba lendülnek a Mareth-vonalon.
  * A németek visszafoglalják Harkovot.
  
  
április 7-10. * Hitler – Mussolini találkozó Salzburgban.
április 13. * A németek bejelentik, hogy Katyn mellett kb. 4000 lengyel tiszt tömegsírjára bukkantak. A kivégzéseket a szovjet titkosrendőrség hajtotta végre.
április 17. * Horthy klessheimi látogatása Hitlernél.
április 18. * Amerikai vadászgépek lelövik a japán hadiflotta főparancsnokát, Yamamoto tengernagyot szállító repülőgépet.
április 19. * Fellázad a varsói gettó. A május 16-ig tartó harcokban 12 ezer felkelő elesik, később 30 ezer foglyot agyonlőnek, 7 ezret megsemmisítő táborok gázkamráiban végeznek ki.
április 24. * Megkezdődik a 2. magyar hadsereg hazaszállítása.
április 26. * A Szovjetunió a katyni ügy miatt megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat a londoni lengyel emigráns kormánnyal.
április 30. * Totális mozgósítás Japánban.
  
  
május 7. * A szövetségesek elfoglalják Tuniszt és Bizertát.
május 11-25. * A „Trident” fedőnevű konferencia Washingtonban Churchill és Roosevelt között. Témája a második front megnyitása.
május 13. * Afrikában véget ér a háború, 250 ezer német és olasz katona teszi le a fegyvert.
  * Feloszlik a KOMINTERN.
május 24. * Dönitz a nagy veszteségek miatt visszarendeli a német tengeralattjárókat az Atlanti-óceánról.
május 27. * Franciaországban megalakul a CNR, az Ellenállás Nemzeti Tanácsa.
  * Deakin százados vezetésével angol katonai misszió érkezik Titohoz.
május 30. * De Gaulle – Giraud megbeszélések Algírban.
  
  
június 11. * Brit csapatok elfoglalják Pantellira szigetét.
június 30. * Az amerikaiak partra szállnak a Salamon-szigeteken.
  
  
július 5. * Német ellentámadás indul Kurszk térségében (Zitadelle-hadművelet).
július 10. * Megkezdődik a Husky-hadművelet: a szövetségesek partra szállnak Szicíliában.
július 11. * Szovjet ellentámadás Orel és Kurszk közelében (Kutuzov-hadművelet).
július 13. * A Zitadelle-hadművelet kudarcba fullad.
július 19. * Hitler – Mussolini találkozó Feltre-ben.
július 22. * Az amerikaiak beveszik Palermót.
július 24. * Az olasz fasiszta nagytanács ülése.
július 25. * Az olasz uralkodó felmenti Mussolinit. Utóda Badoglio marsall.
július 28. * Feloszlatják az olasz fasiszta pártot.
  
  
augusztus 1. * A japánok kikiáltják Burma függetlenségét.
augusztus 3. * Szovjet ellentámadás indul a Voronyezsi és a Sztyeppei Fronton.
augusztus 5. * A szovjetek visszafoglalják Orelt és Belgorodot.
  * Az angolok beveszik Catania-t.
augusztus 17. * Szicilía egésze a szövetségesek kezére kerül.
augusztus 22. * A németek kivonulnak Harkovból.
augusztus 24. * Szmolenszkbe bevonulnak a szovjetek.
  
  
szeptember 3. * A Badoglio-kormány aláírja a feltétel nélküli kapitulációt.
  * A britek partra szállnak Calabriában.
szeptember 8. * Nyilvánosságra hozzák az olasz megadást.
  * A Donyec-medence egésze a szovjetek kezén.
szeptember 9. * A németek megszállják Észak- és Közép-Olaszországot.
  * Amerikai partraszállás Salernonál.
  * Irán hadat üzen Németországnak.
szeptember 10. * A németek megszállják Rómát.
szeptember 12. * Német ejtőernyősök Otto Skorzeny vezetésével kiszabadítják a fogságban lévő Mussolinit.
szeptember 17. * A szovjetek beveszik Brjanszkot.
szeptember 18. * A szövetségesek megszállják Szardíniát.
  * Megalakul a salói olasz fasiszta köztársaság.
szeptember 20. * Bari a szövetségesek kezére kerül.
szeptember 25. * A szovjetek bevonulnak Szmolenszkbe.
szeptember 27. * Antifasiszta felkelés kezdődik Nápolyban.
szeptember 30. * A Margarethe-terv: Magyarország német megszállásának első terve.
  
  
október 1. * Angol-amerikai csapatok bevonulnak Nápolyba.
október 4. * A szövetségesek elfoglalják Korzikát.
október 13. * A Badoglio-kormány hadat üzen Németországnak.
október 19-30. * Szovjet-amerikai-brit külügyminiszteri találkozó Moszkvában.